Hasnyálmirigyrák gének
Az Európai Unió várhatóan több pénzt fordít majd az alapkutatásokra
A hasnyálmirigyrák összeállítás kezdőoldala A hasnyálmirigyrák kezelésében - több más daganattípussal ellentétben - sajnos nem történtek jelentős áttörések az elmúlt években.
A szakértők becslései szerint ra a hasnyálmirigyrák lehet a daganatok miatti halálozások második legfőbb oka, szemben a mostani negyedik-ötödik hellyel.
Mindezek alapján teljesen egyértelmű, hogy nagy szükség lenne a hasnyálmirigyrák hatékonyabb kezelését lehetővé tevő új megközelítésekre, aminek alapvető hasnyálmirigyrák gének, hogy a szakemberek egyre jobban értsék a betegség kialakulásának mechanizmusát.
A tumorkialakulás kezdeti lépéseinek feltárásával éppen ebben értek el kimagasló eredményt a Mayo Clinic munkatársai.
Elsődlegesen ezek a mutációk okozzák a sejtek rosszindulatú elfajulását, olyan gyógyszer azonban még nem létezik, amivel célzottan is be lehetne avatkozni ebbe a folyamatba.
Ennek oka, hogy a KRAS fehérje nem rendelkezik olyan kötőhellyelamelybe a kifejlesztett gyógyszermolekulák egyszerű módon kötődni tudnának. Ezért fontosak azok a további folyamatok, amelyek a hasnyálmirigyrák kialakulását kísérik, és lehetséges támadási felületet jelenthetnének az újabb gyógyszerek számára.
Irénke története a hasnyálmirigyrákkal
Kiderült, hogy a mutáns génről termelődő fehérjék beindítják az ICAM-1 nevű molekula termelődését, ez pedig a falósejtek egyik típusát, a makrofágokat vonzza a sejtekhez. Ez azért baj, mert a hasnyálmirigy sejtjei körül így kialakul egy gyulladásos környezet, a makrofágok pedig beindítják a gyulladáscsökkentő fehérjéik citokinek termelését.
Ennek hatására fellazulnak a hasnyálmirigy sejtjeit összetartó kapcsolatok, és megindul a sejtek rákmegelőző állapotúvá történő átalakulása. Ez alapján érdemes lenne olyan módszerek kifejlesztésén is elgondolkodni, amellyel csökkenthető lenne a makrofágok mennyisége vagy gátolható az ICAM-1 molekulák felszaporodása" - mondja Storz.
Patológia[ szerkesztés ] A szövettani metszeten jól megfigyelhető: 1 A normális hasnyálmirigy hám; 2 Az invazív hasnyálmirigyrák beköszöntő károsításai prekurzor lézióia hasnyálmirigy hámon belüli elváltozásai pankreász intraepiteliális neopláziák, [PanIN] eltérő fokozatokkal grádussal PanIN1 és PanIN3valamint a 3 hasnyálmirigyrák. A hasnyálmirigyrák gének kialakulását elősegítő tényezők közül — mint kórokozó tényezők patogenetikai faktorok— a dohányzása II-es típusú cukorbetegség, [33] az elhízás, [34] más kutatók szerint az elhízás magas testtömeg index és a túlzott kalóriabevitellel együtt külön ez a két tényező önmagában nem[35] valamint különféle toxinok mérgek: növényvédő szerekazbesztbenzol valamint a klórozott szénhidrogének [33] szerepe [34] bizonyult meghatározónak.
Az előrehaladott stádiumú hasnyálmirigyrákos betegeknél ez persze önmagában nem lenne elég a daganat visszafordításához. A kiújulást megelőző kezelésként - a daganat sebészi eltávolítását követően - azonban talán használható lenne a KRAS gén mutáns formáját hordozó betegeknél. Az Európai Unió várhatóan több pénzt fordít majd az alapkutatásokra Prof.
EXTRA AJÁNLÓ
Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai centrumának vezető főorvosa egy november ei sajtótájékoztatón elmondta: a hasnyálmirigy kezelésében valóban azért maradtak el eddig a nagy áttörések, mert még nem ismert eléggé a tumorkialakulás molekuláris háttere.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a közeljövőben több pénzt kellene a betegség kialakulásával kapcsolatos alapkutatásokra fordítani.
A betegség molekuláris hátterének alaposabb megismerésével a gyógyszerfejlesztések is egyre kevésbé lennének kockázatosak, és idővel talán hasonló áttöréseket lehetne elérni, mint a vastagbélrák vagy az emlőrák kezelésében. A legnagyobb problémát a tünetek késői jelentkezése okozza, ezért - a tumorkialakulás folyamatainak alaposabb megértése mellett - a betegség korai felismerését célzó kutatásokat hasnyálmirigyrák gének kiemelten kellene kezelni a jövőben.
A hasnyálmirigyrákkal foglalkozó kutatók és orvosok - köztük Bodoky professzor is - november én az Európai Parlamentben vitatják meg a döntéshozókkalhogy miként lehetne viszonylag rövid időn belül, lépésről lépésre javítani a hasnyálmirigyrák gének kezelésével kapcsolatos jelenlegi helyzeten.
