Papillomaviridae nemzetségek. Papillomaviridae


Nem besorolt A szarvasmarhák herpesvirusai A BHV-1 bovide herpesvirus 1 szerotípusba két különböző betegség vírusa,a szarvasmarha fertőző rhinotracheitisének vírusa IBR és a szarvasmarha fertőző hüvely- és tasakgyulladását IPV okozó papillomaviridae nemzetségek tartozik.

Szerológiai próbákkal és fehérjeanalízissel a két kórformát okozó vírusokat nem lehet megkülönböztetni. A klinikai tünetek jellegéből nagy valószínűséggel következtetni lehet arra, hogy a kórképért az IBR vagy az IPV vírus a felelős. Az IBR vírus mind szubklinikai, mind klinikai tünetekben légzőszervi, idegrendszeri tünetek, conjunctivitis és vetélés megnyilvánuló kórképet okoz.

Az IPV lokális, hólyagképződéssel járó elváltozást okoz, kizárólag a nemi szervek nyálkahártyájában, és vetélés soha nem fordul elő. A két vírus azonos szervadaptációs készsége nemi szervek és szoros antigénrokonsága miatt az IBR-rel fertőzött populációban ritkán jelentkezik IPV-fertőzés. Az IBR vírus ellen mind inaktivált, mind attenuált vakcinákat kifejlesztettek. A BHV—2 bovid herpesvirus papillomaviridae nemzetségek szerotípusba tartozó vírusok klinikailag két, jól elkülöníthető betegséget okoznak.

Állati papillómavírusok[ szerkesztés ] Virális eredetű papillóma kutya ínyén A tünetmentes fertőzést okozó papillómavírusok rendkívül elterjedtek az emlősök körében. Egy vizsgálat során 19 fajhoz tartozó egészséges állatkerti állatról főemlősökről és patásokról vettek mintát, amikben 53, addig döntő többségben ismeretlen vírustípust fedeztek fel. Ezek a vírusok többnyire fajspecifikusak, a vizsgálatban az egyik gondozón is felfedezték papillomaviridae nemzetségek csimpánz-papillómavírust, de az csak felszíni szennyeződésnek bizonyult, néhány hónappal később már nem lehetett kimutatni. Az észak-amerikai vattafarkú nyulakat Sylvilagus fertőző vattafarkú nyúl-papillómavírus angolul Cottontail rabbit papillomavirus, CRPV; új nómenklatúrában kappapapillómavírus 2 a gazdaállaton egészen nagy felszíni kinövéseket okoz, esetenként a fejen is; talán ez lehetett a szarvasnyúl-legendák, az amerikai jackalope és a német wolpertinger hátterében. A BPV-1 ellen vakcinát is kidolgoztak.

A szarvasmarha herpes mammilitise egy hevenyen lezajló és a tőgyre korlátozódó lokális, hólyagképződéssel járó megbetegedés, amely világszerte előfordul. Afrikai szarvasmarhákon a BHV—2 generalizált bőrelváltozást idézett elő, amit a himlővírusok által okozott bőrcsomósodási kórhoz való hasonlatossága alapján ál-bőrcsomósodási kórnak neveztek el.

A szarvasmarha roncsoló orrhurutja néven ismert akut, fatális kimenetelű generalizált betegség egyes vadon élő kérődzők között is előfordul. A vírus nehezen izolálható. Leginkább a fertőzött állat perifériás fehérvérsejtjeinek borjúpajzsmirigysejtekkel történő együttes tenyésztésével kísérelhető meg. Az erősen sejthez kötött cell-associated vírus jelenlétét jelző magzárvány és esetleg syntytiumképzés gyakran csak 2—3 szövetpasszálás vakpasszázs után figyelhető meg.

A Gammmaherpesvirinae alcsaládba sorolását a genomszerkezeti jellegzetességek mellett az indokolta, hogy a vírus a keringő lymphocytákban perzisztáló latens fertőzést hoz létre.

Sejttranszformációs tulajdonságáról nem tudunk.

hasmenés vagy láz

Az AHV—1 törzseket ez papillomaviridae nemzetségek Afrikában izolálták, ahol a fogékony kérődzők a vírusfenntartó és vírushordozó gnúborjaktól fertőződnek. A gnúban a fertőzés mindig szubklinikai formában zajlik. Az AHV—2 törzseket Afrikán kívül előforduló fertőzésekből izolálták. Az AHV—2 törzsek fenntartója és terjesztője a vírussal fertőződött juh, amelyben a betegség mindig szubklinikai formában zajlik.

A vírust és az ellene termelődött ellenanyagokat állatkerti macskafélékből is kimutatták oroszlán, puma. A szarvasmarhákból izolált cytomegalovirusok pathológiai szerepe nem bizonyított, de feltételezik, hogy esetleg terméketlenséget papillómák és paraziták kapcsolata. Borjú eredetű szövettenyészetekben a cytomegalovirusok perzisztens fertőzést eredményezhetnek.

A kecske herpesvirusai CHV—1 caprine herpesvirus—1, kecskeherpesvirus.

  • Kapcsok és férgek kezelése gyermekeknél

A CHV—1 nem fertőzi sem a juhot, sem a szarvasmarhát. Kecskében a fertőzés az IBR-hez hasonló kórképet légzőszervi tüneteket, conjunctivitist és vetélést okoz. A ló herpesvirusai EHV—1, EHV—4 ló járványos abortusza, ló rhinopneumonitise Korábban azt gondolták, hogy a lovak járványos abortuszát és rhinopneumonitisét ugyanaz az EHV-1 vírus okozza.

A járványesetekből izolált vírustörzsek restrikciós enzimanalízise papillomaviridae nemzetségek bizonyította, hogy az EHV—1 törzsek valójában a lovak járványos abortuszát, az EHV—4 típusba sorolt vírustörzsek pedig a lovak rhinopneumonitisét okozzák. Az EHV—1 törzsek ritkán féreg tabletták nem segítenek és idegrendszeri tüneteket is okoztak, és egyes EHV—4 törzsek vemhes kancákban vetélést idéztek elő.

Az EHV—4 törzsek csak lószöveten szaporodnak, az EHV—1 törzsekkel azonban más állatfajból sertés, borjú készült szövettenyészetek is fertőzhetők.

Az EHV—1 vírus a lovak egyik legfontosabb fertőző ágense. Papillomaviridae nemzetségek lovak ivarszervi kiütésének vírusa. A lovak ivarszervi kiütésének vírusa általában enyhe lefolyású hólyagos megbetegedést okoz a genitáliákon. Vetélés és generalizált fertőzés nem fordul elő, de fiatal csikókban légzőszervi megbetegedést hozhat létre. Az EHV—3-törzsek kizárólag lóból készült sejtkultúrákban szaporodnak.

A lovakból izolált cytomegalovirusok Equid herpesvirus 2, EHV—2 elsősorban baktériumos társfertőzéssel Rhodococcus equi együtt alakítanak ki fogékony csikókban tüdőgyulladásban és tályogképződésben megnyilvánuló kórképet.

Az EHV—2 törzsek egy szerocsoportba tartoznak, de nukleinsav-analízissel a törzsek DNS-e között rendkívül nagyfokú variabilitást lehetett kimutatni. Ebből adódóan az EHV—2-nek nagyon sok antigénváltozata fordul elő. Még ugyanabból a lóból is több antigénvariánst lehet izolálni.

Вспомнил о Сьюзан.

A vírus lósejtből készült szövettenyészeten jól szaporítható. Az Aujeszky Aladár által, ben leírt betegség vírusa a legszélesebb gazdasejtspektummal rendelkező herpesvirus, ugyanis a sertésen kívül végzetes kimenetelű idegrendszeri megbetegedést okoz rágcsálókban, emlősökben és madarakban is. A sertés az egyetlen faj, amelyiknek esélye van a fertőzés túlélésére, ezért a vírus egyedüli fenntartója a természetben. A vírusa sertésekben kortól függően, légzőszervi, idegrendszeri megbetegedést és vetélést okoz.

Papillomaviridae – Wikipédia

Az ember papillomaviridae nemzetségek az alacsonyabb rendű fajok rovarok, hüllők, kétéltűek és halak rezisztensek a fertőzés iránt, bár humán HeLa sejtvonalon mérsékelt vírusszaporodás megfigyelhető. A vírus a felsorolt fogékony fajok sejtjeiből készült egyrétegű szövettenyészeten az alphaherpesvirusokra jellemző CP-hatást sejtmagzárvány, sejtlekerekedés, syncytiumképződés alakítja ki.

Sertésszövet fertőzésekor az avirulens vírusok sejtlekerekedést, a virulens vírustörzsek syncytiumot hoznak létre. Az SHV—1 törzsek egy szerotípusba tartoznak, de a vírustörzsek biológiai tulajdonságaiban pl. Papillomaviridae nemzetségek vírusnukleinsavak restrikciós enzimanalízisével a vágáshelyek megoszlása alapján törzsmarkereket határozhatunk meg, melyek a járványtani nyomozásban is felhasználhatók.

A genom US szakaszán elhelyezkedő gének gE,gC közül a gE korábban gI néven ismert fehérjegén szakasz deléciója két eredménnyel jár.

Papillomaviridae

A gE nem játszik szerepet sem a vírus multiplikációjában, sem a protektivitásért felelős ellenanyagok képzésének megindításában, ezért a gE-delécióval rendelkező vakcinatörzsek jól szaporíthatók szövettenyészeten és az általuk kiváltott protektív immunitás védelmet nyújt az utcai vírussal történő fertőzéssel szemben. Az ilyen deléciós vakcinák teremtették meg a lehetőségét az olyan országos kiterjedésű mentesítési programoknak, amelyekkel ma már földrészek Aujeszky-vírus-mentességét kívánják elérni.

Magyarország sertésállományának e vírustól történő mentesítése ma is folyamatban van. A sertés cytomegalovirus— Suid herpesvirus 2, SHV—2 fertőzése a sertés zárványtestes rhinitise néven ismert burgonyaméreg okozza. A fertőzés klinikai tüneteket papillomaviridae nemzetségek csak a 10 hétnél fiatalabb malacokban idéz elő. Az SHV—2 esetenként vetélést vagy az újszülött malac generalizált fertőzését okozhatja.

A vírus sertés eredetű szövettenyészeten szaporítható.

A kutya herpesvirusai CHV—1 Canine herpesvirus 1, kutya herpesvirus. A kutyából izolált herpesvirusok CHV—1 egy szerotípusba tartoznak. A vírus fogékony kölyökkutyákban nagy letalitással járó haemorrhagiás megbetegedést, felnőtt állatban rendszerint szubklinikai fertőzést esetleg tracheobronchitistvemhes kutyában vetélést és terméketlenséget okoz.

A vírus a viraemia során az anyai fehérvérsejtekbe zártan jut át a placentán. A vírus DNS-polimeráz papillomaviridae nemzetségek 33—35 °C-on aktív, ezért a vírusszaporodás csak azokban a szervekben zajlik, ahol a hőmérsékleti érték megfelel ennek az igénynek felső légutak, genitáliák.

Az újszülött kiskutyák hőregulációja a születés után 2—4 héttel normalizálódik, ezért a fogékony kutyakölykökben kéthetes korig generalizált fertőzés alakul ki, amely többnyire fatális kimenetelű.

gyógymód a paraziták ellen

A vírus kizárólag kutyasejtekből készült szövettenyészeten szaporodik, és vírusizoláláskor figyelembe kell papillomaviridae nemzetségek a vírus hőigényét inkubáció 33—35 °C. A fertőzést túlélt kutyákban latens vírushordozás lehetséges genitális szervek ganglionjában is. A latens vírusgenom immunszuppresszív hatásra pl. A betegség ellen mind hiperimmun szérumterápiát, mind vakcinát használnak. A macska herpesvirusai FHV—1 Feline herpesvirus 1, macskaherpesvirus.

A macskákban többnyire akut lefolyású, felsőlégúti tünetekben megnyilvánuló betegséget okozó FHV—1 vírusok egy szerotípusba tartoznak, de virulenciájukban különbözők. A vírus kizárólag macskából készült sejttenyészeten szaporodik. Latens vírushordozás elsősorban az agyi ganglionokban alakul ki, a fertőzött macskák kb.

Epsilonpapillomavirus - Epsilonpapillomavirus - securatik.hu

A fertőző laryngotracheitis vírusa ILV több madárfajban tyúk, pulyka, fácán páva okoz felsőlégúti tünetekben és conjunctivitisben megnyilvánuló fertőzést.

Az egy szerotípusba tartozó ILV törzsek jelentős virulenciakülönbséggel rendelkeznek.

genitális papilloma szemölcsök

A vírus embrionált tyúktojás chorioallantois-membránjába CAM oltva, pockképződésben megnyilvánuló cytopathogen hatást fejt ki. Naposcsibe és pulyka hámsejtjeiből készült szövettenyésztben jól szaporítható. A populációban a fertőzést a latensen fertőzött és a reaktiváció révén vírust ürítő felnőtt állatok tartják fent.

A Marek József által ben leírt betegség vírusát a biológiai tulajdonságok alapján korábban a gammaherpesvirusok közé sorolták papillomaviridae nemzetségek sejtek transzformációját papillomaviridae nemzetségekde az utóbbi években elvégzett vírusgenetikai vizsgálatok eredménye révén átkerült az Alphaherpesvirinae alcsaládba.

Az MDV a fertőzött baromfi légzőszervének hámsejtjeiben elszaporodva sejthez kötött viraemiát hoz létre. A macrophagokba zárt vírus eljut a különböző nyirokszervekbe, és elsősorban a T-lymphocyták sejttranszformációját okozza, ami a lymphoid szövetek daganatos papillomaviridae nemzetségek vezet. Az idegeket pl. A tolltüszők hámsejtjeibe eljutó vírus produktív fertőzést hoz létre.

A leváló tolltüszőhámsejtekben a vírus hetekig fertőzőképes marad a természetben. A rosszindulatú papilloma sinus CAM-ra oltva pockot alakít ki. Csirkeszövetből készült szövettenyészetben lassan kialakuló sejtdegenerációt okoz. A termelődő virionok sejten belül maradnak cell-asssotiated. Az AHV—1 kacsában és más vízimadarakban lúd, hattyú okoz akut lefolyású, vérzéses kórképet.