Szemölcsök ültetése szakaszban, Fertőzések csontvelő-átültetés után


Talaj hőmérséklete érje el a cm-es mélységben a oC-ot Bakhátkészítés A burgonyát bakhátasan termesztjük, a gumóknak pontosan a bakhát középvonalában kell elhelyezkedniük, különben nem tudjuk szemölcsök ültetése szakaszban a későbbi taposási károkból, a bakhát kopásából eredő gumósérüléseket, a felszínre kerülés miatti gumózöldüléseket.

Gépi ültetés esetén a takarótárcsák forgatásával készítjük el rögtön az ültetés után az elsődleges primer bakhátat, ez kb. A másodlagos szekunder bakhát kialakítására szemölcsök ültetése szakaszban kerül sor, amikor a burgonya hajtása néhány cm-re megközelítette a bakhát tetejét, nem szabad megvárni, hogy a hajtások a felszínre kerüljenek.

A bakhátnak olyan méretűnek és alakúnak kell lennie, hogy a gumók zavartalanul fejlődhessenek. Az újonnan képződött gumók nem kerülhetnek ki a bakhátból különben megzöldülnek és fogyasztásra alkalmatlanná válnak. A túl korai bakhát-kialakítás késleltetheti a talaj felmelegedését, így a kelés lassul, főleg homoktalajon megnövekszik a rizoktóniás fertőzés fellépésének esélye.

szemölcsök ültetése szakaszban

A bakhátak készítése töltögető kapás töltögetővel, profillemezes mechanikus és talajmarós profillemezes töltögetőgépekkel végezhető. Töltögetés A burgonyatermesztés során nagyon fontos munkaművelet a töltögetés, ez elősegíti a gumókötést, valamint megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön. Gyomírtó hatása sem elhanyagolandó, a két- háromszori töltögetéssel a vegyszeres növényvédelem költségeit és a környezetterhelést is csökkenthetjük.

A burgonya töltögetését a növény cm-es szármagasságánál célszerű elkezdeni, szemölcsök ültetése szakaszban utolsó töltögetést a bimbózás idejéig be kell fejezni - amíg a gépek a növénysorok között zavartalanul végezhetik munkájukat - a növények zavartalan fejlődése és a gumóképződés miatt. A burgonya betegségei A burgonya élettani betegségei Gumózöldülés akkor fordul elő, ha a fejlődő burgonyagumó szemölcs vírus érintkezik, így abban klorofill képződik.

Ezeket a gumókat étkezésre és takarmányozásra alkaloid tartalmuk miatt nem szabad felhasználni. Burgonya levélsodródás Potato leaf roll virus A burgonya egyik legsúlyosabb vírusbetegsége. Szemölcsök ültetése szakaszban betegség tünetei: A levelek kanalasodása sodródásatörékennyé válása, klorotikus elszíneződése.

A levelek sodródása a növény felső részén kezdődik.

WARTNER toll applikátor a közönséges és ültetett szemölcsök eltávolítására

Védekezési lehetőségek: Egészséges, vírusmentes vetőburgonya használata. A fajták között vannak a kórokozóval szemben kevésbé fogékonyak is.

A levéltetvek irtása fontos feladat. Burgonya vonalas betegség Potato Y virus A burgonya legfontosabb és a legsúlyosabb károkat előidéző vírusos betegsége, minden burgonyatermesztő országban kárt okoz. A betegség tünetei: Mozaikfoltosodás és apró, tintafolthoz hasonló foltok megjelenése a levélen. A fonáki részen az erek elhalnak. Védekezési lehetőségek: Megegyezik a levélsodródás vírusnál tárgyaltakkal. Burgonyán a vírusok közül jelentős károkat okozhatnak még a burgonya X-mozaik, szártarkulás, M- S- és Aukuba mozaik vírusok.

A burgonya baktériumos betegségei Baktériumos szártő- és nedves gumórothadás Erwinia carotovora ssp. A tünetegyüttesből elsősorban a nedves gumórothadásnak van nagyobb jelentősége hazánkban. A betegség tünetei: A gumók nedves rothadása jellegzetes, az egész gumó nedvesen rothadó kásás péppé alakul át, melyet sokszor a burgonyagumó héja tart össze. A rothadó gumóknak dohos szaga van. Védekezési lehetőségek: Kerülni kell a mélyfekvésű, nedves táblákat.

A fajták között a fogékonyságban jelentős különbségek vannak. Fontos az egészséges vetőgumó ültetése, ill.

szemölcsök ültetése szakaszban

Amennyiben rothadás lép fel a tárolóban, abban az esetben a fertőzött gócokat minél hamarabb fel kell számolni és a burgonyát át kell válogatni. Sugárgombás varasodás Streptomyces a genitális szemölcsök gyorsan növekednek Hazánkban is nagy jelentőséggel bíró kórokozó, szinte minden évben jelen van burgonyatermő területeinken. A betegség tünetei: A burgonyagumókon a paraszemölcsökből kiinduló barna foltok láthatók, melyek a gumó növekedésével együtt nőnek, majd barnán elhaló varas foltok képződnek.

szemölcsök ültetése szakaszban

Védekezési lehetőségek: Léteznek kevésbé fogékony fajták, így fertőzött talajokon ezek termesztése célszerű. Fontos az egészséges vetőgumók szemölcsök ültetése szakaszban.

A kórokozó fejlődésére a talaj nedvességtartalma nagy hatást gyakorol, a könnyen kiszáradó talajokat kedveli, éppen ezért a gumókötés idején végzett öntözés jótékony hatású. Burgonya baktériumos hervadása és barna rothadása Ralstonia solenacearum Hazánkban az utóbbi években jelent meg, az egész világon elterjedt betegség.

Sok gazdanövénye van, karantén kórokozó.

Papillomaviridae

A betegség tünetei: A hajtásvégi levelek meleg délutánokon hervadnak, azonban eleinte ez éjszaka helyreáll. A szártövön hosszú, barna elszíneződések jelennek meg, a levelek bronzos árnyalatot vesznek fel. Amennyiben a fertőzött szárrészt kettévágva vízbe tesszük, jól látható a baktérium tejszerű nyálkakiáramlása. A fertőzött gumót kettévágva, keresztmetszetében drapp barna gyűrű látható, ahonnan nyomásra baktériumnyálka jelenik meg.

A gyűrű folyamatosan vastagodik, a gumó elrothad. Védekezési lehetőségek: Vegyszeres védekezési lehetőség nincs, fontos az egészséges vetőgumó használata és a fertőzött területek kerülése. A burgonya gombabetegségei Burgonyavész Phytophthora infestans A burgonya legsúlyosabb gombabetegsége.

szemölcsök ültetése szakaszban

Az ös írországi éhínség okozója. A burgonya növényvédelmének egyik alapja az ellene való védekezés. Csapadékos évjáratokban védekezés nélkül az állomány teljes pusztulását okozhatja.

Zöldségtermesztők kézikönyve | Digitális Tankönyvtár

A betegség tünetei: A levelek csúcsától kiindulva vizenyős, sárgásbarna foltok jelennek meg, melyek gyorsan növekednek és beszáradnak.

A barna és sárga részek határán a levélfonákon fehér színű penészbevonat jelenik meg magas légköri páratartalomnál. Súlyos esetben a lombvesztés teljes lehet.

A kórokozó a gumót is szemölcsök ültetése szakaszban, azon szürke, besüppedt később ráncosodó foltok jelennek meg, a fertőzött folt alatt a gumóhús rozsdabarnára színeződik. Védekezési lehetőségek: Az agrotechnikai védekezési módok közül fontos a nitrogéntúlsúly kerülése, a megfelelő tőszám beállítása és az egészséges vetőgumók ültetése.

A vegyi védekezésre kontakt és felszívódó hatású gombaölő szereket lehet alkalmazni, az időjárási viszonyok alapján végzett előrejelzésre alapozva. Burgonyahimlő Rhizoctonia solani Általánosan elterjedt talajlakó gomba, hazánkban szinte minden évben változó mértékben károsít. A betegség tünetei: A kelőfélben lévő burgonya hajtásának csúcsi része elhal, így ki sem kel.

Későbbi fertőzésnél a tövek csak egy hajtást hajtanak, vagy sok, de fejletlen gyertyatartószerű hajtást növesztenek. A gumón jellegzetes, himlőszerű foltokat okoz, melyek csak kaparással távolíthatók el a gumó felszínéről.

Védekezési lehetőségek: Törekedni kell a kártétel megelőzésére, ezért fontos az egészséges vetőgumó ültetése, valamint az előhajtatás, ugyanis a kórokozó a zöld hajtásokat már nem támadja meg. Sekélyebb ültetéssel magasabb talajhőmérsékletet tudunk biztosítani, így a kelés is gyorsabb, ezáltal a fertőződés esélye csökken. A burgonyagumó csávázása szintén védelmet nyújt a csírázáskori fertőzés ellen. Fuzáriumos tőhervadás és gumórothadás Fusarium solani A világon mindenütt ismert kórokozó, a burgonya betegségei közül az egyik legsúlyosabb, aminek elsősorban a gumórothadás az oka.

A betegség tünetei: Virágzás után a burgonya alsó levelei sárgulni kezdenek, majd a növény gyorsan elhal. A gumók felületén sérülések, vagy a köldök helyén besüppedő barna ráncos foltok jelennek meg.

Termesztési technológiája

A fertőzött rész alatt a gumó húsa szürkésbarna lesz, később a fertőzött felületen nedves körülmények között rózsaszín penészkiverődés jelenik meg, mely körkörösen zonált. Védekezési lehetőségek: A hervadásos tünetek ellen csak a megelőzésre törekedhetünk. Ezek közé tartozik a megfelelő vetésváltás, a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, az öntözés, és az egészséges vetőgumó ültetése.

A gumórothadás elleni védelem megegyezik a baktériumos szártő- és nedves gumórothadásnál tárgyaltakkal. Szemölcsök ültetése szakaszban hervadás Verticillium albo-atrum Kozmopolita gombafaj.

Az általa okozott kár mértéke évjáratonként változó. A betegség tünetei: Virágzástól kezdődően a növény eleinte hervad, később gyorsan, sokkszerűen elpusztul. A pusztulás nem terjed ki az egész növényre, csak annak egy része hervad el, a levelek gyakran vörösesbarna szín kíséretében száradnak szemölcsök ültetése szakaszban.

Védekezési lehetőségek: Egészséges vetőgumó ültetése, a megfelelő tápanyagellátás és a szemölcsök ültetése szakaszban. A kórokozó ellen vegyszeres védekezési lehetőség nem áll rendelkezésre. Alternáriás szárazfoltosság Alternaria solani A világon mindenütt ismert, de hazánkban nagy károkat nem okoz. A betegség tünetei: A leveleken eleinte éles határú barna foltok jelennek meg, majd ezek gyűrűs foltossággá alakulnak. A gumókat is megfertőzheti, ezeken éles határvonalú fekete rothadást okoz.

Védekezési lehetőségek: Törekedni kell a burgonya jó kondíciójának megőrzésére.

Az ellenük való védekezés módja az egyéb levéldísznövényeknél leírtakkal megegyezik. Páfrányok Botanikai jellemzők A páfrányok termesztése nem olyan jelentőségű, mint a fikuszoké, difenbahiáké, krotonoké vagy sárkányfáké, mégis jelentős tételt jelentenek mind a külföldi, mind a hazai termesztésben.

A vetésváltás betartása mellett fontos a fertőzött szármaradványok megsemmisítése, fungicides állománykezelés a kórokozó ellen megfelelő védettséget ad. A burgonya kártevői A talajlakó kártevők pajorok, drótférgek a nedves gumót előszeretettel károsítják, rajtuk odvas rágások láthatók. Rágásuk nyomán gyakran rothadás indul meg. Közönséges burgonya-fonálféreg Globodera rostochiensis Hűvösebb klímájú országokban a burgonya egyik legveszedelmesebb kártevője, főként korai fajták esetében.

Károsítás: A növény gyökérébe behatoló lárvák, majd a kifejlett egyedek táplálkozása miatt a gyökér fokozatosan elhal. A fertőzött növények mellékgyökereket növesztenek, szakállasodnak. A gasztroenterológus parazita kezelés a növekedésben visszamarad, kevés gumót fejleszt.

Védekezési lehetőségek: Fertőzött területen 5 évig nem szabad burgonyát és azzal rokon növényt termeszteni. A fajták fonálféreg-ellenállósága hazánkban alapvető követelmény. Burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata Mexikóból származik, innen került az USA-ba, Colorado államban károsította először a termesztett burgonyát. Egész Európában elterjedt, hazánkban nagy károkat okoz. Az es években állami védekezést indokolt a megjelenése, de a sikertelenség miatt a későbbiekben csak rendszeres védekezéssel lehetett és lehet ma is hazánkban a burgonyát termeszteni.

Károsítás: A tojásból kikelt fiatal lárvák kezdetben a fonáki részen hámozgatnak, majd lyukakat rágnak. A fejlettebb lárva már szabálytalan alakú karéjokat rág, az imágók rágása is hasonló a kifejlett lárvákéhoz, a burgonyát tarra is rághatja.

A gyakori és ültetett szemölcsök leírása A szemölcsök a humán papillomavírus HPV által okozott jóindulatú bőrdaganatok. A szemölcsök többféle típusa van. A leggyakoribb gyakori és ültetett szemölcsök.

Védekezési lehetőségek: Kizárólag a vegyszeres védekezésre hagyatkozhatunk, bár vannak nemesítési törekvések a burgonyabogár ellenállóságra. Az első kezelés idejét a tömeges lárvakelés időszakára kell időzíteni, később az imágók ellen kell védekezni. Zöld őszibarack-levéltetű Myzus persicae A szívogatás által okozott közvetlen kártétel mellett vírusvektor mivolta is veszélyessé teszi.

Soktápnövényű, több mint növényfajon megél. Kárképe: A megtámadott levelek fonákuk felé hajlanak, sárgulnak. A kártevő jelenlétére utal a mézharmat megjelenése. Védekezési lehetőségek: A levéltetvek rajzása sárgatállal jól nyomon követhető, a védekezés csak előrejelzésre alapozva működik jól. Felszívódó inszekticidekkel védekezhetünk. A burgonya gyomnövényei A burgonya gyomfajösszetétele eltér a többi kultúráétól. Az április végén kialakított végleges bakhátak az addig kikelt gyomokat elpusztítják, így gyakorlatilag csak a melegigényes csoportba tartozó fajok és az évelő tarackosok jöhetnek számításba.

Fertőzések csontvelő-átültetés után

A burgonya gyomnövényzetére a melegigényes egynyári gyomok jellemzőek, mint pl. Az évelők közül ki kell emelni a mezei aszatot Cirsium arvense és az apró szulákot Convolvulus arvensis. A lazább talajokon az utóbbi időben rohamosan terjed a parlagfű Ambrosia artemisiifoliaamelynek kemény szára a gépi betakarítást nagymértékben megnehezítheti.

Az ugyancsak általánosan elterjedt tarackbúza Elymus repens az elhanyagoltabb, rossz kultúrállapotú táblákon található meg nagyobb mértékben. A gyomok megnehezítik a burgonya betakarítását is, mert arra az időszakra elérhetik az ,5 méteres magasságot is.

Betakarítása A szemölcsök ültetése szakaszban akkor érett, ha levélzete és szára elszáradt, a gumóról dörzsöléssel nem távolítható el a héj. Néhány burgonyafajta esetében csak a levelek száradnak el, a szára zöld marad, de ez könnyen kihúzható a talajból, a gumók a sztólókról leválaszthatóak.

A hazai téli tárolásra termesztett burgonyafajták szeptemberben augusztus eleje - október közepe érnek meg. A betakarítást száraz időben kell végezni, a sáros, földes burgonya amellett, hogy nehezebben szállítható, értékcsökkenést is jelent. A burgonya veszteségmentes betakarítása gyommentes terület, sekély ültetési mélység és szártalanítás esetén végezhető. Szártalanítás: A burgonya szártalanítását a betakarítás megkönnyítése mellett az is indokolja, hogy a levélen keresztül a vírusok is lejutnak a gumóba, a fitoftórával fertőzött lombozatról a talajba bemosott gombaspórák a gumókat is megfertőzheti.

A gumók fertőzésének megakadályozására az egyik legjobb módszer a megfelelő időben és módon elvégzett szártalanítás. A szártalanítás ideje héttel a betakarítás előtt van, ilyenkor még marad elegendő idő a gumók héjának parásodására, betakarításkor kevesebb lesz a gumósérülés. Mechanikai szárzúzás: szárzúzó géppel történik.

Osztály 1.

Mechanikai-kémiai lombtalanítás: a szárzúzóra szerelt permetezővel oldható meg a vegyszeres lombtalanítószer kijuttatása.

Kémiai lombtalanítás: a lombozat gyors elpusztítása kémiai lombtalanító anyagokkal. Levélperzselés: A perzseléssel történő lombtalanítás önállóan is és mechanikai szártalanítással kombinálva is alkalmazható.

A betakarítást úgy kell elvégezni, hogy a gumók sérülés- rög- kő- és szármaradvány-mentesen az anyagumó és beteg gumók nélkül kerüljenek a tárolóba. Lényeges, hogy a betakarítás minél kevesebb veszteséggel történjen.

A laza szerkezetű talajt a betakarítógép könnyebben átrostálja, mint a rögös, kötött, köves talajt.