A laposférgek osztályai. Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettsésecuratik.hu

A laposférgek változatos rendszerét három nagy osztály néhány jellegzetes képviselőjének bemutatásán keresztül szemléltetjük. Örvényférgek Turbellaria osztálya A szabadon élő laposférgek az örvényférgek Turbellaria osztályának tagjai.

A számos, mikroszkopikus méretű állatokat magába foglaló rend mellett a hármasbelű és az ágasbelű örvényférgek tartoznak ide, amelyeket a természetjárók is könnyen megtalálhatnak.

Férgek törzsei

Valamennyien ragadozók. A hármasbelűek Tricladida középbele három nagy ágra válik szét a nyelőcső után l.

Idetartoznak a planáriák, amelyek a mérsékelt övben élő vízi szervezetek. A füles planária Dugesia gonocephala tiszta patakvizekben sokfelé előfordul A trópusok párás levegőjén a szárazföldi planáriák is könnyedén megélnek. Füles planária Dugesia gonocephala Az ágasbelűek Polycladida középbele többszöri elágazásokkal számos apró ágra oszlik l.

Tengeriek, rendszerint nagyobbak, mint édesvízi társaik. A trópusi fajok között bámulatos színkavalkád mutatkozik.

A bolyhos örvényféreg Thysanozoon brocchi hátát sűrűn borítják nyúlványok. Az Adria nem túl jelentékeny, de annál gyakoribb faja B ábra. Gyakorlati jelentősége van a világszerte elterjedt kagylóparazita Stylochus pilidium fajnak, amely a kagylótelepeken tetemes mennyiségben lehet jelen, és a kagylóhúst fogyasztja.

Galandférgek Cestodes osztálya A galandférgek teste az élősködő életmódhoz történő alkalmazkodás következtében erősen specializálódott. Testük rögzítésre szolgáló elülső részből scolex v. A strobila gyarapodása a scolex mögötti, ún.

Laposférgek

A galandférgek közül a horgasfejű Taenia solium A hatalmas méret miatt a végleges gazdában rendszerint csak egy parazita van, amely elsősorban a táplálékot vonja meg a gazdától, nem kelt fájdalmas tüneteket, azonban éveken át jelen van. A köztigazdák a sertés horgasfejű galandféreg és a szarvasmarha simafejű galandféreg. A köztigazda számára igen kellemetlen, fájdalmas tünetekkel jár a fertőződés: a peték az elfogyasztott táplálékkal jutnak be a bélcsatornába, majd a kikelő lárvák onnan a bélfalat átfúrva a fajra jellemző helyre kerülnek, és borsókává alakulnak.

A sertésben az izmokban és az ismétlem E ábraa szarvasmarhánál az izomzatban, gyakran a nyelvben. Ha az ember a petékkel fertőződik, akkor a köztigazda sorsát szenvedi el a szó szoros értelmében. Ha rosszul átsült hús fogyasztásával jutnak a borsókák a szervezetbe, akkor a féreg a vékonybélben kifejlődhet, és ott élősködik. A fertőzés ilyenkor nem jár fájdalommal. Galandférgek: A horgasfejű galandféreg Taenia soliumB horgasfejű galandféreg elülső testvége: a gazda bélfalához rögzítő dajka scolex és az első ízek, C a dajka közelről: horgokkal és 4 szívókával, D az ízek mikroszkópos képén az ivarszervek láthatók, legfeltűnőbb az elágazó méh, E Sertésagyvelő metszete a benne levő borsókákkal, végül F a borsókák szöveti metszetben B, C, D, F mikroszkópos felvételek A gazdaváltás során két köztigazda is szükséges lehet az egyedfejlődési a laposférgek osztályai teljesítéséhez.

#Telesuli: Biológia XII. osztály - 14. lecke

A Diphyllobothriidae családban az 1 méteresre megnövő szíjgalandféreg Ligula intestinalis lárvája a vízben élő evezőlábú rákokból a tápláléklánc mentén kerül be a kisrákfogyasztó pontyféle halakba, onnan pedig a végleges gazdába, egy vízimadárba.

Az ember széles galandférge akár 13 méteresre is megnőhet. Köztigazdái azonos állatcsoportok fajai. Közvetett fejlődésű mételyek Trematoda vagy Digenea osztálya Ebben a csoportban is több humánélősködő akad. Az egy köztigazdás májmétely Fasciola hepatica mellett a két köztigazdás lándzsás métely A laposférgek osztályai dendriticum is említésre méltó, mint világszerte az emberben is felbukkanó parazita, holott a végleges gazdái a juh és a szarvasmarha, ahogyan a májmételynek is.

A lárvális fejlődés a szárazföldi zebracsigában kezdődik, majd a farkos lárvák hangyába kerülnek és a növendékmételyek jutnak be a hangya elfogyasztásával a végleges gazda epeutaiba.

A vérmételyek az ember számára legveszélyesebb laposférgek közé tartoznak, évente közel egymillió ember halálát okozzák. A bilharziázist okozó trópusi Schistosoma mansoni farkoslárvái a bőrt, illetve a hámot a laposférgek osztályai jutnak be a végleges gazdába, az emberbe A bélfodor mesenterium ereiben élnek, és kifejletten évtizedeken át ontják a petéket.

A képződő peték folyamatosan intenzív a laposférgek osztályai késztetik az immunrendszert, ami a máj és a lép megnagyobbodását eredményezi. A mételyek a máj keringési rendszerének tönkretételével végül halált okozhatnak.

6.3. Laposférgek

Mételyek: A májmétely Fasciola hepaticaB vérmételyfaj Schistosomamansonia bilharziázis okozója; a vékonyabb nőstény a hím hasi oldalán levő ivarcsatornában foglal helyet.

C az ember bőrén viszkető kiütések jelzik a vérmétely farkoslárváinak behatolási helyét Megválaszolandó kérdések és feladatok Adja meg röviden a laposférgek összefoglaló és anatómiai jellemzését!

Sorolja fel az ide tartozó osztályokat! Mutassa be az örvényférgek osztályát, édesvízi és tengeri példákkal! Jellemezze a galandférgeket és a mételyeket, és térjen ki egészségügyi vonatkozásukra is!