Papilloma macskában. A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)

Nem besorolt A szarvasmarhák herpesvirusai A BHV-1 bovide herpesvirus 1 szerotípusba két különböző betegség vírusa,a szarvasmarha fertőző rhinotracheitisének vírusa IBR és a szarvasmarha fertőző hüvely- és tasakgyulladását IPV okozó vírus tartozik. Szerológiai próbákkal és fehérjeanalízissel a két kórformát okozó vírusokat nem lehet megkülönböztetni.

A klinikai tünetek jellegéből nagy valószínűséggel következtetni lehet arra, hogy a kórképért az IBR vagy az IPV vírus a felelős.

Az IBR vírus mind szubklinikai, mind klinikai tünetekben légzőszervi, idegrendszeri tünetek, conjunctivitis és vetélés megnyilvánuló kórképet okoz. Az IPV lokális, hólyagképződéssel járó elváltozást okoz, kizárólag a nemi szervek nyálkahártyájában, és vetélés soha nem fordul elő.

A két vírus azonos szervadaptációs készsége nemi szervek és szoros antigénrokonsága miatt az IBR-rel fertőzött populációban ritkán jelentkezik IPV-fertőzés. Az IBR vírus ellen mind inaktivált, mind attenuált vakcinákat kifejlesztettek. A BHV—2 bovid herpesvirus 2 szerotípusba tartozó vírusok klinikailag két, jól elkülöníthető betegséget okoznak.

A laphámrák kezelése és tünetei macskáknál

A szarvasmarha herpes mammilitise egy hevenyen lezajló és a tőgyre korlátozódó lokális, hólyagképződéssel járó megbetegedés, amely világszerte előfordul. Afrikai szarvasmarhákon a BHV—2 generalizált bőrelváltozást idézett elő, amit a himlővírusok által okozott bőrcsomósodási kórhoz való hasonlatossága alapján ál-bőrcsomósodási kórnak neveztek el. A szarvasmarha roncsoló orrhurutja néven ismert akut, fatális kimenetelű generalizált betegség egyes vadon élő kérődzők között is előfordul.

A vírus nehezen izolálható.

Áraink | Szent Korona Állatorvosi Rendelő

Leginkább a fertőzött állat perifériás fehérvérsejtjeinek borjúpajzsmirigysejtekkel történő együttes tenyésztésével kísérelhető meg. Az erősen sejthez kötött cell-associated vírus jelenlétét jelző magzárvány és esetleg syntytiumképzés gyakran csak 2—3 papilloma macskában vakpasszázs után figyelhető meg. A Gammmaherpesvirinae alcsaládba sorolását a genomszerkezeti jellegzetességek mellett az indokolta, hogy a vírus a keringő lymphocytákban perzisztáló latens fertőzést hoz létre. Sejttranszformációs tulajdonságáról nem tudunk.

• A kórokozó HPV-nek több, mint típusa van, ezekből megközelítôleg 15 rákkeltő.
• A laphámrák kezelése és tünetei macskáknál - HáziPatika
• 5 betegség, amit a macskáktól kaphatunk el - HáziPatika

Az AHV—1 törzseket ez ideig Afrikában izolálták, ahol a fogékony kérődzők a vírusfenntartó és papilloma macskában gnúborjaktól fertőződnek. A gnúban a fertőzés mindig szubklinikai formában zajlik.

Macska szemölcsök Ismerje meg macskák papillómák szemölcsének tüneteit, diagnózisát, kezelését és megelőzését macskákban. Népi jogorvoslatok.

Az AHV—2 törzseket Afrikán kívül előforduló fertőzésekből izolálták. Az AHV—2 törzsek fenntartója és terjesztője a vírussal fertőződött juh, amelyben a betegség mindig szubklinikai formában zajlik. A vírust és az ellene termelődött ellenanyagokat állatkerti macskafélékből is kimutatták oroszlán, puma.

A szarvasmarhákból izolált cytomegalovirusok pathológiai szerepe nem bizonyított, de feltételezik, hogy esetleg terméketlenséget okoznak. Borjú eredetű szövettenyészetekben a cytomegalovirusok perzisztens fertőzést eredményezhetnek.

A kecske herpesvirusai CHV—1 caprine herpesvirus—1, kecskeherpesvirus. A CHV—1 nem fertőzi sem a juhot, sem a szarvasmarhát. Kecskében a fertőzés az IBR-hez hasonló kórképet légzőszervi tüneteket, conjunctivitist és vetélést okoz.

A ló herpesvirusai EHV—1, Papilloma macskában ló járványos abortusza, ló rhinopneumonitise Korábban azt gondolták, hogy a lovak járványos abortuszát és rhinopneumonitisét ugyanaz az EHV-1 vírus okozza. A járványesetekből izolált vírustörzsek restrikciós enzimanalízise azonban bizonyította, papilloma macskában az EHV—1 törzsek valójában a lovak járványos abortuszát, az EHV—4 típusba sorolt vírustörzsek pedig a lovak rhinopneumonitisét okozzák.

Az EHV—1 törzsek ritkán légzőszervi és idegrendszeri tüneteket is okoztak, és egyes EHV—4 törzsek vemhes kancákban vetélést idéztek elő.

Az EHV—4 törzsek csak lószöveten szaporodnak, az EHV—1 törzsekkel azonban más állatfajból sertés, borjú készült szövettenyészetek is fertőzhetők. Az EHV—1 vírus a lovak egyik legfontosabb fertőző ágense.

EHV—3 lovak ivarszervi kiütésének vírusa. A lovak ivarszervi kiütésének vírusa általában enyhe lefolyású hólyagos megbetegedést okoz a genitáliákon. Vetélés és generalizált fertőzés nem fordul elő, de fiatal csikókban légzőszervi megbetegedést hozhat létre. Az EHV—3-törzsek kizárólag lóból készült sejtkultúrákban szaporodnak. A lovakból izolált cytomegalovirusok Equid herpesvirus 2, EHV—2 elsősorban baktériumos társfertőzéssel Rhodococcus equi együtt alakítanak ki fogékony csikókban papilloma macskában és tályogképződésben megnyilvánuló kórképet.

Az EHV—2 törzsek egy szerocsoportba tartoznak, de nukleinsav-analízissel a törzsek DNS-e között rendkívül nagyfokú variabilitást lehetett kimutatni. Ebből adódóan az EHV—2-nek nagyon sok antigénváltozata fordul elő.

5 betegség, amit a macskáktól kaphatunk el

Még ugyanabból a lóból is több antigénvariánst lehet izolálni. A vírus lósejtből készült szövettenyészeten jól szaporítható. Az Aujeszky Aladár által, ben leírt betegség vírusa a legszélesebb gazdasejtspektummal rendelkező herpesvirus, ugyanis a sertésen kívül végzetes kimenetelű idegrendszeri megbetegedést okoz rágcsálókban, emlősökben és madarakban is.

A sertés az egyetlen faj, amelyiknek esélye van a fertőzés túlélésére, ezért a vírus egyedüli fenntartója a természetben. A vírusa sertésekben kortól függően, légzőszervi, idegrendszeri megbetegedést és vetélést okoz. Az ember és az alacsonyabb rendű fajok rovarok, hüllők, kétéltűek és halak rezisztensek a fertőzés iránt, bár humán HeLa sejtvonalon mérsékelt vírusszaporodás megfigyelhető.

Védőoltás méhnyakrák ellen

A vírus a felsorolt fogékony fajok sejtjeiből készült egyrétegű szövettenyészeten az alphaherpesvirusokra jellemző Papilloma macskában sejtmagzárvány, sejtlekerekedés, syncytiumképződés alakítja ki.

Sertésszövet fertőzésekor az avirulens vírusok sejtlekerekedést, a virulens vírustörzsek syncytiumot hoznak létre. Az Papilloma macskában törzsek egy szerotípusba tartoznak, de a vírustörzsek biológiai tulajdonságaiban pl.

Kettő-négy szerkezeti fehérjéjük van. Replikációjuk, amelyhez sejt eredetű vagy más vírusok által hordozott enzimeket vesznek igénybe, a gazdasejt magjában megy végbe. Csak fiatal,élénken osztódó sejtekben képesek szaporodni, ami részben magyarázza kórtani sajátságaikat is magzatkárosodás sertésekben, kutyában a gyorsan osztódó bélhámsejtekben, szívizomsejtekben, lymphoidsejtekben való szaporodás stb.

A vírusnukleinsavak restrikciós enzimanalízisével a vágáshelyek megoszlása alapján törzsmarkereket határozhatunk meg, melyek a járványtani nyomozásban is felhasználhatók. A genom US szakaszán elhelyezkedő gének gE,gC közül a gE korábban gI néven ismert fehérjegén szakasz deléciója két eredménnyel jár. A gE nem játszik szerepet sem a vírus multiplikációjában, sem a protektivitásért felelős ellenanyagok képzésének megindításában, ezért a gE-delécióval rendelkező vakcinatörzsek jól szaporíthatók szövettenyészeten papilloma macskában az általuk kiváltott protektív immunitás védelmet nyújt az utcai vírussal történő fertőzéssel szemben.

Az ilyen deléciós vakcinák teremtették meg a lehetőségét az olyan országos kiterjedésű mentesítési programoknak, amelyekkel ma már földrészek Aujeszky-vírus-mentességét kívánják elérni. Magyarország sertésállományának e vírustól történő mentesítése ma is folyamatban van. A sertés cytomegalovirus— Suid herpesvirus 2, SHV—2 fertőzése a sertés zárványtestes rhinitise néven ismert betegséget okozza. A fertőzés klinikai tüneteket rhinitis csak a 10 hétnél fiatalabb malacokban idéz elő.

Az SHV—2 esetenként vetélést vagy az újszülött malac generalizált fertőzését okozhatja. A vírus sertés eredetű szövettenyészeten szaporítható. A kutya herpesvirusai CHV—1 Canine herpesvirus 1, kutya herpesvirus. A kutyából izolált herpesvirusok CHV—1 egy szerotípusba tartoznak. A papilloma macskában fogékony kölyökkutyákban nagy letalitással járó haemorrhagiás megbetegedést, felnőtt állatban rendszerint szubklinikai fertőzést esetleg tracheobronchitistvemhes kutyában vetélést és terméketlenséget okoz.

A vírus a viraemia során az anyai fehérvérsejtekbe zártan jut át a placentán. A vírus DNS-polimeráz enzime 33—35 °C-on papilloma macskában, ezért a vírusszaporodás csak azokban a szervekben zajlik, ahol a hőmérsékleti érték megfelel ennek az igénynek felső légutak, genitáliák. Az újszülött kiskutyák hőregulációja a születés után 2—4 héttel normalizálódik, ezért a fogékony kutyakölykökben kéthetes korig generalizált fertőzés alakul ki, amely többnyire fatális kimenetelű.

A vírus kizárólag kutyasejtekből készült szövettenyészeten szaporodik, és vírusizoláláskor figyelembe a bélparazita-gyógyszerek megelőzése venni a vírus hőigényét inkubáció 33—35 °C.

A fertőzést túlélt kutyákban latens vírushordozás lehetséges genitális szervek ganglionjában is. A latens vírusgenom immunszuppresszív hatásra pl. A betegség ellen mind hiperimmun szérumterápiát, mind vakcinát használnak. A macska herpesvirusai FHV—1 Feline herpesvirus 1, macskaherpesvirus. A macskákban többnyire akut lefolyású, felsőlégúti tünetekben megnyilvánuló betegséget okozó FHV—1 vírusok egy szerotípusba tartoznak, de virulenciájukban különbözők.

A vírus kizárólag macskából készült sejttenyészeten szaporodik. Latens vírushordozás elsősorban az agyi ganglionokban alakul ki, a fertőzött macskák kb. A fertőző laryngotracheitis vírusa ILV több madárfajban tyúk, pulyka, fácán páva okoz felsőlégúti tünetekben és conjunctivitisben megnyilvánuló fertőzést. Az egy szerotípusba tartozó ILV törzsek papilloma macskában virulenciakülönbséggel rendelkeznek. A vírus embrionált tyúktojás chorioallantois-membránjába CAM oltva, pockképződésben megnyilvánuló cytopathogen hatást fejt ki.

Naposcsibe és pulyka hámsejtjeiből készült szövettenyésztben jól szaporítható. A populációban a papilloma macskában a latensen fertőzött és a reaktiváció révén vírust ürítő felnőtt állatok tartják fent. A Marek József által ben leírt betegség vírusát a biológiai tulajdonságok alapján korábban a gammaherpesvirusok közé sorolták lymphoid sejtek transzformációját okozzade az utóbbi években elvégzett vírusgenetikai vizsgálatok eredménye révén átkerült az Alphaherpesvirinae alcsaládba.

Az MDV a fertőzött baromfi légzőszervének hámsejtjeiben elszaporodva sejthez kötött viraemiát hoz létre. A macrophagokba zárt vírus eljut a különböző nyirokszervekbe, és elsősorban a T-lymphocyták sejttranszformációját okozza, ami a lymphoid szövetek daganatos elfajulásához vezet. Az idegeket pl. A tolltüszők hámsejtjeibe eljutó vírus produktív fertőzést hoz létre. A leváló tolltüszőhámsejtekben a vírus hetekig fertőzőképes marad a természetben. A vírus CAM-ra oltva pockot alakít ki.

Csirkeszövetből készült szövettenyészetben lassan kialakuló sejtdegenerációt okoz. A termelődő virionok sejten belül maradnak cell-asssotiated. Az AHV—1 kacsában és papilloma macskában vízimadarakban lúd, hattyú okoz akut lefolyású, vérzéses kórképet. Az eddig izolált vírustörzsek egy szerotípusba tartoznak, de jelentős virulenciakülönbségek figyelhetők meg a törzsek között. A vírus embrionált kacsatojásban CAM-ra oltva és kacsafibroblastból készült szövettenyészeten jól szaporítható. Csirkeszöveten szaporodása lassúbb.

A galamb herpesvirusai PHV—1 Pigeon herpesvirus—1. A galambokban generalizált fertőzést okozó PHV-1 a galamb- és csirkeembrióból készült fibroblastszöveten és CAM-ra oltással jól szaporítható. PEM—1 Pigeon encephalomyelitis virus—1. Laboratóriumi diagnosztika. Vírusizolálásra testváladékokat orr-garat váladék, ondó és szervmintákat kell küldeni.

A fajazonos sejtekből készült hám és fibroblast típusú szövettenyészeteken az alphaherpesvirusok magzárványképzésben, sejtlekerekedésben és syntytiumképzésben megnyilvánuló cytopathogen hatást okoznak. A betaherpesvirusok CP-hatására a jellegzetes alakú magzárvány és óriássejt a jellemző.

A gammaherpesvirusok lymphoid szövetekben transzformációt alakítanak ki. A vírusnukleinsavak és nukleinsavszakaszok azonosítása PCR, nukleinsav-hibridizáció, restrikciós enzimanalízis segítségével történik.

A latencia kimutatása nukleinsav-hibridizációval in vitro, in situ lehetséges. A latens genom reaktivációjára kokultivációt használunk.